Egyházunk
Történelmünk
Hazai
A Magyar Pünkösdi Egyház megalakulása Magyarországon
Magyarországon a pünkösdi mozgalom előfutárai az első világháborúból hazatérő hadifoglyok és az Amerikából visszajött emigránsok voltak. Az első világháborúban foglyul esett magyar katonák közül néhányan Szentlélekkel megáldott hívőkkel találkoztak fogságuk alatt. Így a mórichidai Sipos István is, aki bemerítkezett és Szentlélek-keresztséget nyert hívőként tért haza az orosz hadifogságból 1918-ban. Sipos Istvánnak már a harctéren jó ismerőse volt a budapesti Sebestyén István, ő idehaza az Élő Isten gyülekezetének a tagja volt hazatérése után Budapesten mindaddig, amíg Mihók Imrével nem találkozott. Ettől kezdve - 1926 nyarától - az ő budapesti lakása (Üllői út III.) pünkösdiek gyülekező helyévé lett. Ugyanakkor orosz hadifogságból tért haza megtért emberként 1919-ben Horváth János viszneki lakos.
Az Amerikába kivándorolt magyarok közül elég sokan az amerikai pünkösdi ébredéssel is kapcsolatba kerültek, megtértek, és többen most már azért jöttek haza, hogy hirdessék a pünkösdi tanítást, a Szentlélek-keresztségről szóló evangéliumot. Szalai József és neje a Somogy megyei Darány községbe tért vissza 1921-ben, miután Amerikában 1919-ben a pünkösdi közösség tagjai lettek. A hazatérő Szalai házaspárt sok rokon és ismerős meglátogatta. Beszélgetésük fő témája a Szentlelket adományozó Isten megtérésre hívó evangéliuma. Ezt mindig többen szerették volna hallani, így alakultak ki a rendszeres összejövetelek Darányban. Az istentiszteleteket nagy lelki megmozdulás és áldás követte. Az első bemerítés alkalmával 26 fő merítkezett be. 1926-ban Darányban épült fel az első magyarországi pünkösdi imaház. A darányi gyülekezetet később a hazai úttörő pünkösdi prédikátorok szinte kivétel nélkül felkeresték és hosszabb-rövidebb ideig többször is munkálkodtak ott.
A szervezett pünkösdi misszió megindulását Magyarországon Mihók Imre bakonykörnyéki munkálkodása készítette elő. Mihók Imre bakonycsernyei származású volt, mint kivándorolt magyar, Amerikában ő is kapcsolatba került a pünkösdiekkel. Megtérése után Detroitból jött haza feleségével együtt. 1926 tavaszán érkeztek meg Bakonycsernyére. Rokonaik és a baptista ismerősök körében beszélgettek a Szentlélek-keresztség szükségességéről, annak jeleiről és saját élményeikről. Az első összejöveteli alkalom 1926 húsvétjának második napján volt. Napok alatt elterjedt a környéken a híre Mihók Imre Isten különös erejével megáldott munkálkodásának. 1926-ban mindössze néhány hónapot töltött el Mihók testvér Magyarországon, de ezen rövid idő alatt sok helyen megfordult. Munkálkodásának eredményességét az is bizonyítja, hogy a magyar pünkösdi mozgalom későbbi vezető egyéniségei közül többen az ő rajta keresztül nyert áldás segítségével lettek Isten alkalmas eszközei a pünkösdi üzenet hirdetésére. Az első pünkösdi gyülekezetek életét Isten különös módon megáldotta, egyre jobban gyarapodtak mind létszámban, mind csodálatos élmények megtapasztalásában - alig történt meg, hogy a gyülekezet imádkozó köréből egy beteg ne egészségesen távozott volna. A pünkösdi hitelvek terjesztését Mihók Imre jelentős irodalmi tevékenységével szolgálta, traktátusai egymásután jelentek meg. Mihók Imréről kapott információ alapján kapcsolódott be a magyar pünkösdi munkába Rároha F. Dávid. A Rároha házaspár 1927. augusztus 28-án érkezett Amerikából Magyarországra. Rároháék nyomdát vásároltak és öthetente adták ki a magyar pünkösdi mozgalom első lapját az Apostoli Hitet. Gyülekezeteket látogattak és alapítottak, átvették a budapesti gyülekezet vezetését. Fő feladatuk lett a magyarországi pünkösdi gyülekezetek egyházi egységének megteremtése. Az első pünkösdi egyház szervezet neve: "Magyarországi Istengyülekezetek".
A Magyarországi Istengyülekezetek alakuló konferenciája 1928. február 5-től február 9-ig tartott, Kispesten a Villany utca 6. szám alatti központi imateremben. A jegyzőkönyv megállapítása szerint az alapszabályokat összesen 8 gyülekezet fogadta el. Kispest, Cegléd, Bakonycsernye, Bakonytamási, Darány, Csetény, Öskü és Somogy (Baranya megyében) egy évre szólóan választották meg a tisztségviselőket. A lezajlott választás eredményeképpen Rároha F. Dávid elnök lett. Az 1928-as alakuló konferencia után Rároháék már nem csupán eszmei irányítói, hanem demokratikusan megválasztott elöljárói is a magyar pünkösdi mozgalomnak. Az évente rendezett konferenciákon újabb gyülekezetek csatlakoztak a szövetséghez, így 1929-ben tizenöt, 1930-ban húsz, az V. Konferencián 1932-ben, amikor a szövetség nevét "Isten Gyülekezetei Szövetsége Magyarországon"-ra változtatták, már 70 gyülekezetet foglalt magában az egyházi szervezet. 1932-től Siroky István, Tomi József, Fábián József voltak a vezetői a magyarországi pünkösdi mozgalomnak hosszú évekig.
Már a harmincas években szociális intézményei voltak a pünkösdi közösségnek, ahol gondoskodtak az idősekről és az árvákról, ezeket a szocializmus ideje alatt fel kellett "ajánlani" az államnak.
1939. december 2-án adták ki a magyar királyi belügyminiszter 363.500/1939. VII.a. számú rendeletét "A honvédelem érdekeit veszélyeztető szekták működésének megszüntetése" tárgyában. Több más kisegyházzal együtt a pünkösdi gyülekezetek istentiszteleteit is betiltották ekkor, ettől kezdve a második világháború végéig az Evangélikus, Baptista és Metodista Egyházak védelme alatt működtek a pünkösdi gyülekezetek.
Ennek az időszaknak a következményeként a háború után több denominációban működtek tovább a pünkösdi gyülekezetek (Evangéliumi Pünkösdi Egyház, Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek, Őskeresztény Felekezet). 1962-ben az Evangéliumi Pünkösdi Egyház és az Evangéliumi Keresztyének nevű pünkösdi felekezetek egyesüléséből jött létre az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. Az Őskeresztyén Felekezet önálló egyházként működik tovább.
Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség 1967-től a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetében képezte lelkészeit, illetve 1992-től az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskoláján. 1985 nyarától Dunaharasztiban, később pedig Budapesten a Cserkesz utcában is rehabilitációs intézetet működtet a pünkösdi közösség. 1987. október 31-én nyitotta meg a Közösség Szeretetotthonát Kadarkúton idősek gondozására. A rendszerváltozás adta lehetőséget felhasználva az elsők között nyitottak általános iskolákat az Evangéliumi Pünkösdi Közösség gyülekezetei. 1995-ben megalakul az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége, amelynek alapító tagja az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. A Közösség nevet változtatva 2011-től Magyar Pünkösdi Egyház néven folytatja tevékenységét.
Nemzetközi
Az Magyar Pünkösdi Egyház a - világméretben mintegy 500 millió tagot számláló - pünkösdi-karizmatikus mozgalomhoz tartozik. Teológiailag a metodizmus és a 19. századi ébredési-szentségi mozgalmak hatása voltak a legjelentősebbek a pünkösdi mozgalom kialakulásában.
1900-ban az Egyesült Államokban egy fiatal methodista lelkész, Charles F. Parham különös figyelemmel olvasta az Apostolok cselekedeteit és a páli leveleket. Amikor összehasonlította saját szolgálatát az apostolokéval, megdöbbenten kérdezte önmagától: „Hol vannak a csodák, a gyógyítások?" Megállaptította, hogy az őskeresztyének életének valami titka volt, amit sem ő, sem egyháza nem ismer. E titok felkutatására bibliaiskolát nyitott önként jelentkezők számára Kansas állambeli Topekában. Parham ismerte az ébredési mozgalmak második áldását, a „megszentelődést", melynek lényege mindig a Szentlélekkel való találkozás volt. Éppen ezért e találkozás központi eseménye, a Szentlélek-keresztség félreérthetelen bizonyítéka után kutatott. A hallgatók a Cselekedetek könyvét tanulmányozták, és egymástól függetlenül felismerték, hogy a Szentlélek-keresztség keresett bizonyítéka a nyelveken szólás. Felfedezték, hogy a Szentlélekkel való beteljesedés 5 bibliai esetének leírása közül hárommal közvetlenül, kettőnél pedig közvetve bizonyítható. Elhatározták, hogy másnap reggeltől estig imádkozni fognak a Lélek kiáradásáért. A következő napon így cseledtek, és este egy Agnes N. Ozman nevű lány arra kérte Parham-et, hogy kézrátétellel imádkozzék érte. Az engedett a kérésnek, és a leány elkezdett folyékonyan beszélni nyelveken, amit nem értettek. Ez az 1900. év szilveszterének estéjén történt, néhány napon belül többen nyertek Szentlélek-keresztséget.
Parham tanítvány W.J. Seymour színes bőrű lelkész, Los Angelesben a Szentlélek kitöltetéséről beszélt egy kis templomban, s szolgálata után egy asszony saját házába hívta meg prédikálni. Itt három nap múlva, 1906 április 9-én a hallgatók az igehirdetés alatt megteltek Szentlélekkel, nyelveken imádkoztak és énekeltek.
Az Azusa Street 312 szám alatti épület lett a pünkösdi mozgalom leghíresebb helye. Az ébredés több mint 3 éve alatt nyagyon sokan részesedtek itt a Szentlélek kiáradásának kegyelmében. Amerikán kívül, egymástól függetlenül, több más helyen is fellángolt a pünkösdi tűz a világon, az örmény presbiteriánus egyházban, Indiában, Chilében a methodista egyházon belül indult pünkösdi ébredés W.C. Hoever lelkész közreműködésével.
A Tárház magazin pünkösdi mozgalmat bemutató száma ide kattintva olvasható.
Tanulmányok
Az alábbi linkre kattintva a Pünkösdi Teológiai Főiskola pünkösdi történelemmel foglalkozó tematikus oldalára léphet, ahol kutatói jogosultsággal további forrásokhoz is hozzájuthat.
Dokumentumok
Alapszabály
Az alapszabály megtekintéséhez be kell jelentkezni! Bejelentkezve kattints a következő linkre >>
Hitvallás
A Magyar Pünkösdi Egyház
BEVEZETÉS
„Hittem, azért szóltam” - vallja a zsoltáros. „Hiszünk mi is, és azért szólunk!” - ezúttal írott, okmányszerű formában.
Közösségünk létrejöttének, fennmaradásának, növekedésének kulcsa a tevőleges hitvallás, bizonyságtétel. Ebben az értelemben a magyarországi pünkösdi mozgalomnak a kezdetektől fogva volt hitvallása, akkor is, ha ezt formálisan, tételesen nem fogalmazta meg. Mindemellett különbséget kell tennünk az általános értelemben vett bizonyságtétel és az okmányszerűen megfogalmazott hitvallás között. Keresztény bizonyságŹtételünk, tanúságtételünk lényege, hogy elmondjuk, amit Jézussal átéltünk, tapasztaltunk. Ez utóbbi - bár Jézus tetteiről szól -, a bizonyságtevő szubjektív tapasztalata. Nem biztos, hogy teológiailag, dogmatikailag értelmezve teljes, helyesen megfogalmazott, ám mindenképpen összhangban kell lennie a Szentírással. Az okmányszerűen megfogalmazott hitvallás ettől eltérően az egyház, közösség közös hitének tartalmát foglalja össze nem szubjektív, hanem általános érvényű, teológiailag adekvát (a lényeget pontosan tükröző) módon, lehetőleg úgy, hogy a félreértések elkerülhetőek legyenek. Ilyen megfogalmazásra törekedtünk e hitvallás elkészítése során.
Hitvallásunk tehát deklarálja hitünk lényegét, tartalmát. Helyes önismeretre, önértékelésre segít bennünket a közösségen belül, s egyben mások, a kívülállók számára is nyilvánvalóvá teszi, mit várhatnak tőlünk hitünk alapján.
Mi a haszna ennek a hitvallásnak? A fentiekkel együtt haszna az, hogy
- megmutatja: a keresztény egyházak közösségébe tartozunk;
- megvilágítja, mi az, ami összeköt minket a saját közösségünkben egymással és az egyházak családjában másokkal;
- megmutatja hitünk sajátos vonásait, azaz, hogy mely jegyekben különbözünk más egyházaktól;
- erősíti identitásunkat (önazonosság-tudatunkat): megvilágítja, kik vagyunk, és miért tartozunk össze, miért vagyunk pünkösdiek;
- irányt szab biblia-értelmezésünknek, hitünk gyakorlásának (regula fidei); elhatárol és véd a - kívülről és belülről jövő - tévtanításoktól;
- segít, hogy egyformán emlékezzünk arra, amire eljutottunk; ösztökél, hogy amire eljutottunk, aszerint is járjunk (Fil 3,16);
- összegzi azt, amit elődeink az Írásból megértettek, ami számukra abból kikristályosodott hitharcuk során - és amit mi, utódok is vállalunk, vallunk;
- segít megválaszolni a hitünkkel, meggyőződésünkkel kapcsolatos kérdéseket önmagunk számára és mindazoknak, akik hitünk iránt érdeklődnek
Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség hitbeli tekintetben az egyházak nagy családjának protestáns ágához tartozik. Vallja az Apostoli hitvallást, valamint a Nicea-konstantinápolyihitvallást.
Jelen hitvallás kidolgozásakor figyelembe vettük a magyarországi pünkösdi mozgalom története során eddig készült és általunk ismert hitvallási dokumentumokat:
- Az Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek hitelvei és tantételei (összeállította: Ladó József, Budapest, 1949, 8 o.). (Aláírták: Deák József, Fábián József, Fleisch János, Hidvégi Gergely, Kalincsák Mihály, K. Szűcs József, Kurgyis János, Ladó József, Siroky István.)
- Az Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek hitelvei (in Gyülekezeti hitelvek, kézirat, Budapest, 1955, 45 o.).
- Evangéliumi Keresztyének - Pünkösdiek - hitelvei (összeállította: Fábián József, kézirat, Budapest, 1969-70, 109 o.).
- Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség hitvallása (összeállította: Fábián Attila, in A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsához tartozó tagegyházak hitvallásai és szervezeti szabályzatai, a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Szemináriumának tanulmányi füzetei - az egyház és társadalom köréből II., kézirat, Budapest, 1981, 38-47. o., szerk.: Szakács József).
Pataky Albert
elnök
A letölthető hitvallás pdf legújabb változata is >> A letöltéshez regisztráció szükséges!
SzMSz
Az SZMSZ megtekintéséhez be kell jelentkezni! Bejelentkezve kattints a következő linkre >>
Címtár
Gyülekezeteink
A Magyar Pünkösdi Egyház gyülekezetei
Az MPE jogi személy, a Fővárosi Bíróság 6.Pk.63361/1 sz. értesítés alapján a 10. nyilvántartási szám alatt bejegyzett egyházi közösség. Képviselője az MPE elnöke. A Közösségen belül külön jogi személyiséggel (önálló vagyonnal és költségvetéssel) rendelkezik még az MPE Szeretetotthona, Bibliai Főiskolája valamint néhány gyülekezete. A Közösség alapvető szervezeti egységei: a gyülekezetek, a misszióállomások, a körzetek és az intézmények. A gyülekezetek élén a presbiterekből és diakónusokból álló vezetőség valamint a lelkipásztor áll, akiket a tagság maga választ meg. A gyülekezetek vezetősége egyben a hozzájuk tartozó misszióállomások vezető szerve is. A körzetek vezetőségét az azt alkotó gyülekezetek vezetősége és a misszióállomások vezetői választják meg. A közösségi intézmények munkáját kuratóriumok irányítják, melyeket az Országos Presbitérium választ meg. A Közösség legfelsőbb döntéshozó illetve jóváhagyó szerve az Országos Közgyűlés.
Az alábbi táblázat segítségével könnyen megtalálhatod Magyarországon a pünkösdi gyülekezeteket.
|
A statisztikai adatok, hamarosan frissítve lesznek.
Pentefone
Erre az oldalra azok tudnak belépni, akik valamelyik pünkösdi gyülekezetnek a tagjai, és leadták nevüket, illetve telefonszámukat az MPE informatikusának. Ha ezt nem tetted meg, kérlek ne egyesével. hanem csoportosan összegyűjtve a megbízott lelkipásztor küldje el, elektronikus formában az atis(kukac)epk.hu e-mail címre!
Belépéshez szükséges megadni a azonosító nevet és jelszót! Például Karizmatikus Jánosnak 70/111-1111-es telefonszáma van, akkor azonosító névhez be kell írni: Karizmatikus János; és jelszónak a: 70/111-1111 telefonszámot kell beírni, utánna pedig rákattintani a belépés gombra. KÉRLEK FIGYELMESEN GÉPELD BE A NEVEDET ÉS A TELEFONSZÁMODAT, uGYAN OLYAN formában, AHOGY A PÉLDÁBAN LÁTHATÓ VOLT, MERT E NÉLKÜL NEM TUDSZ BELÉPNI!!!
Ha mindezek ellenére mégsem tudsz belépni, akkor kérdezd meg a lelkipásztorodat, hogy milyen névvel, telefonszámmal jelentett le az informatikusnak!
Belépés (anozosítás szükséges, de jelenleg még nem működik) >>
Jelenlegi Pentefonos mellékletek, tagsági igazolás, tarifacsomag összefoglaló, stb. egyben.