2023 mpe logo

MAGYAR PÜNKÖSDI EGYHÁZ

„Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít."
(Filippi 4:13)

RÓLUNK » Történelmünk »

A MAGYAR PÜNKÖSDI EGYHÁZ MEGALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON

Magyarországon a pünkösdi mozgalom előfutárai az I. világháborúból hazatérő hadifoglyok és az Amerikából visszajött emigránsok voltak. Az I. világháborúban foglyul esett magyar katonák közül néhányan Szentlélekkel megáldott hívőkkel találkoztak fogságuk alatt. Így a mórichidai Sipos István is, aki bemerítkezett és Szentlélek-keresztséget nyert hívőként tért haza az orosz hadifogságból 1918-ban. Sipos Istvánnak már a harctéren jó ismerőse volt a kispesti Sebestyén István, aki idehaza az Élő Isten gyülekezetének tagja volt, amíg Mihók Imrével nem találkozott. Attól kezdve – 1926 nyarától – az ő kispesti lakása a pünkösdiek gyülekező helyévé lett. 1919-ben megtért és Szentlélek keresztségben részesült emberként érkezett haza az orosz hadifogságból Horváth János viszneki lakos is.

Az Amerikába kivándorolt magyarok közül többen az amerikai pünkösdi ébredéssel is kapcsolatba kerültek, megtértek, és közülük egyesek már azért jöttek haza, hogy hirdessék a pünkösdi tanítást, a Szentlélek-keresztségről szóló jó hírt. Szalai József és neje a somogy megyei Darány községbe tért vissza 1921-ben, miután az Egyesült Államokban 1919-ben a pünkösdi közösség tagjai lettek. A hazatérő Szalai házaspárt sok rokon és ismerős meglátogatta. Beszélgetésük fő témája a Szentlelket adományozó Isten megtérésre hívó evangéliuma. Ezt mindig többen szerették volna hallani, így alakultak ki a rendszeres összejövetelek Darányban. Az istentiszteleteket nagy lelki megmozdulás és áldás követte. Az első bemerítés alkalmával 26-an részesültek hitvalló keresztségben. 1923-ban Darányban épült fel az első magyarországi pünkösdi imaház. A darányi gyülekezetet később a hazai úttörő pünkösdi prédikátorok szinte kivétel nélkül felkeresték és hosszabb-rövidebb ideig többször is munkálkodtak ott.

A szervezett pünkösdi misszió megindulását Magyarországon Mihók Imre Bakony környéki munkálkodása készítette elő. Mihók Imre bakonycsernyei származású volt, mint kivándorolt magyar, Amerikában ő is kapcsolatba került a pünkösdiekkel. Megtérése után Detroitból jött haza feleségével együtt. 1926 tavaszán érkeztek meg Bakonycsernyére. Rokonaik és a baptista ismerősök körében beszélgettek a Szentlélek-keresztség szükségességéről, annak jeleiről és saját élményeikről. Az első összejöveteli alkalom 1926 húsvétjának második napján volt. Napok alatt elterjedt a környéken a híre Mihók Imre Isten különös erejével megáldott munkálkodásának. 1926-ban mindössze néhány hónapot töltött el Mihók testvér Magyarországon, de ezen rövid idő alatt sok helyen megfordult. Munkálkodásának eredményességét az is bizonyítja, hogy a magyar pünkösdi mozgalom későbbi vezető személyei közül többen az ő rajta keresztül nyert áldás segítségével lettek Isten alkalmas eszközei a pünkösdi üzenet hirdetésére. Az első pünkösdi gyülekezetek életét Isten különös módon megáldotta, egyre jobban gyarapodtak mind létszámban, mind csodálatos élmények megtapasztalásában. Alig történt meg, hogy a gyülekezet imádkozó köréből egy beteg ne egészségesen távozott volna. A pünkösdi hitelvek terjesztését Mihók Imre jelentős irodalmi tevékenységével szolgálta, traktátusai egymásután jelentek meg. Mihók Imréről kapott információ alapján kapcsolódott be a magyar pünkösdi munkába Rároha F. Dávid és felesége. A Rároha házaspár 1927. augusztus 28-án érkezett Amerikából Magyarországra. Rároháék nyomdát vásároltak és öthetente adták ki a magyar pünkösdi mozgalom első lapját az Apostoli Hitet. Gyülekezeteket látogattak és alapítottak, átvették a kispesti gyülekezet vezetését. Fő feladatuk lett a magyarországi pünkösdi gyülekezetek egyházi egységének megteremtése. Az első pünkösdi egyházszervezet neve: Magyarországi Istengyülekezetek.

A felekezet alakuló konferenciája 1928. február 5-9. között zajlott, Kispesten a Villany utca 6. szám alatti központi imateremben. A jegyzőkönyv megállapítása szerint az alapszabályokat összesen nyolc gyülekezet fogadta el (Kispest, Cegléd, Bakonycsernye, Bakonytamási, Darány, Csetény, Öskü és a baranya megyei Somogy) és egy évre szólóan választották meg a tisztségviselőket. A lezajlott választás eredményeképpen Rároha F. Dávid elnök lett. Az 1928-as alakuló konferencia után Rároháék már nem csupán eszmei irányítói, hanem demokratikusan megválasztott elöljárói is a magyar pünkösdi mozgalomnak. Az évente rendezett konferenciákon újabb gyülekezetek csatlakoztak a szövetséghez, így 1929-ben 15, 1930-ban 20, az V. Konferencián 1932-ben, amikor a szövetség nevét „Isten Gyülekezetei Szövetsége Magyarországon”-ra változtatták, már 70 gyülekezetet foglalt magában az egyházi szervezet. 1932-től kezdődően hosszú évekig Siroky István, Tomi József, Fábián József voltak a vezetői a magyarországi pünkösdi mozgalomnak.

Már a harmincas években szociális intézményei voltak a pünkösdi közösségnek, ahol gondoskodtak az idősekről és az árvákról. Ezeket a szocializmus ideje alatt fel kellett „ajánlani” az államnak.

1939. december 2-án adták ki a magyar királyi belügyminiszter 363.500/1939. VII.a. számú rendeletét „A honvédelem érdekeit veszélyeztető szekták működésének megszüntetése” tárgyában. Több más kisegyházzal együtt a pünkösdi gyülekezetek istentiszteleteit is betiltották. Ettől kezdve a II. világháború végéig az Evangélikus, a Baptista és a Metodista Egyházak védelme alatt működtek a pünkösdi gyülekezetek. Ennek az időszaknak a következményeként a háború után több felekezetben működtek tovább a pünkösdi gyülekezetek (Evangéliumi Pünkösdi Egyház, Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek, Őskeresztény Felekezet). 1962-ben az Evangéliumi Pünkösdi Egyház és az Evangéliumi Keresztyének nevű pünkösdi felekezetek egyesüléséből jött létre az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. Az Őskeresztyén Felekezet önálló egyházként működött tovább.

Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség 1967-től a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetében képezte lelkészeit, illetve 1991-től az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskoláján. Napjainkban Pünkösdi Teológiai Főiskola néven, akkreditált felsőfokú intézményként működik ez az iskola. 1985 nyarától Dunaharasztiban, később pedig Budapesten a Cserkesz utcában is rehabilitációs intézetet működtet a pünkösdi egyház. Kadarkúton 1987. október 31-én nyitotta meg a közösség szeretetotthonát idősek gondozására. A rendszerváltozás adta lehetőséget felhasználva az elsők között nyitottak általános iskolákat az Evangéliumi Pünkösdi Közösség gyülekezetei. 1995-ben megalakul az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége, amelynek alapító tagjai a pünkösdiek. Az egyház nevet változtatva 2011-től Magyar Pünkösdi Egyház néven folytatja tevékenységét. A Magyar Pünkösdi Egyház a Parlament által elismert bevett egyház. A 2011-es népszámlálás adatai szerint azon kevés egyházak közé tartozik, amely tagjainak létszáma tíz év alatt nem csökkent, sőt 15%-al nőtt. Jellemző még az egyház gyülekezeteire, hogy istentiszteleteiken sok fiatal is jelen van és aktívan részt vesz az egyházi szolgálatokban.

A Magyar Pünkösdi Egyház napjainkban számos egyházi fenntartású iskolát működtet országszerte, intézményein keresztül több tízezer ember napi szociális ellátásban részesül. A Kongói Demokratikus Köztársaságban iskolát épített, kórházak, lepratelepek és árvák otthonai több mint ezer lakójának élelmiszer és gyógyszer ellátását biztosítja a magyarországi pünkösdi külmisszió. Itthon a romák között szolgáló egyházak között az egyik legaktívabb munkát a pünkösdi egyház végzi Országos Cigánymissziója révén erős ökumenikus együttműködéssel. Az egyház a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának is tagja, kifejezve ezzel ökumenikus elkötelezettségét, hiszen Jézus azért imádkozott, hogy az övéi egyek legyenek.

PÜNKÖSDI EGYHÁZ A NAGYVILÁGBAN

A Magyar Pünkösdi Egyház a – világméretben mintegy 500 millió tagot számláló – pünkösdi-karizmatikus mozgalomhoz tartozik. Teológiailag a metodizmus és a XIX. századi ébredési-szentségi mozgalmak hatása voltak a legjelentősebbek a pünkösdi mozgalom kialakulásában. 1900-ban az Egyesült Államokban egy fiatal metodista lelkész, Charles F. Parham különös figyelemmel olvasta az Apostolok Cselekedeteit és a páli leveleket. Amikor összehasonlította saját szolgálatát az apostolokéval, megdöbbenten kérdezte önmagától: „Hol vannak a csodák, a gyógyítások?” Megállapította, hogy az őskeresztények életének valami titka volt, amit sem ő, sem egyháza nem ismer. E titok felkutatására bibliaiskolát nyitott önként jelentkezők számára a Kansas állambeli Topekában. Parham ismerte az ébredési mozgalmak második áldását, a „megszentelődést”, melynek lényege mindig a Szentlélekkel való találkozás volt. Éppen ezért e találkozás központi eseménye, a Szentlélek-keresztség félreérthetetlen bizonyítéka után kutatott. A hallgatók az Apostolok Cselekedeteit tanulmányozták, és egymástól függetlenül felismerték, hogy a Szentlélek-keresztség keresett bizonyítéka a nyelveken szólás. Felfedezték, hogy a Szentlélekkel való beteljesedés öt bibliai esetének leírása közül hárommal közvetlenül, kettőnél pedig közvetve bizonyítható. Elhatározták, hogy másnap reggeltől estig imádkozni fognak a Lélek kiáradásáért. A következő napon így cselekedtek, és este egy Agnes N. Ozman nevű lány arra kérte Parhamet, hogy kézrátétellel imádkozzon érte. Parham engedett a kérésnek, és a lány elkezdett folyékonyan beszélni nyelveken, amit nem értettek. Ez 1900 szilveszterének estéjén történt. Néhány napon belül többen nyertek Szentlélek-keresztséget.

Parham tanítványa W. J. Seymour, színes bőrű lelkész, Los Angelesben a Szentlélek kitöltetéséről beszélt egy kis templomban, s szolgálata után egy asszony saját házába hívta meg prédikálni. Itt három nap múlva, 1906. április 9-én a hallgatók az igehirdetés alatt megteltek Szentlélekkel, nyelveken imádkoztak és énekeltek. Hamarosan egy épületet vásároltak istentiszteleti alkalmaik megtartására. Az Azusa Street 312. szám alatti épület lett a pünkösdi mozgalom leghíresebb helye. Az ébredés több mint három éve alatt nagyon sokan részesedtek itt a Szentlélek kiáradásának kegyelmében. Amerikán kívül, egymástól függetlenül, több más helyen is fellángolt a pünkösdi tűz a világon. Átélték a Szentlélek általi megújulást az örmény presbiteriánus egyházban és Indiában is. Chilében a metodista egyházon belül indult pünkösdi ébredés W. C. Hoever lelkész közreműködésével. Európában, a skandináv országokban erőteljes pünkösdi mozgalom indult, amely hatással volt a kontinens nyugati részére is.

A XX. század hatvanas éveiben pünkösdi megújulás indult a katolikus, a presbiteriánus, az anglikán és az evangélikus egyházakban is. Ezekkel a megújulási csoportokkal jó kapcsolatot ápoltak a pünkösdi felekezetek. Ezek a kapcsolatok jó alapjai lettek a pünkösdiek ökumenikus együttmunkálkodásának más keresztény egyházakkal. A század utolsó évtizedeiben elindult egy újabb karizmatikus ébredés, amely független a népegyházi megújulástól, de a pünkösdi felekezetektől is. Az új évezredben egyre erősebb az igény és a készség az együttműködésre a Szentlélek megújító munkáját képviselő népegyházi, pünkösdi és karizmatikus közösségek között.

2020